Miután mindent megnéztük a dioni parkban, visszatekertünk a főútra, majd azon tovább balra Litochoro, és az Enipea völgye felé. Már nem volt sok hátra a mai végállomásunkig, Litochoroig, viszont ezen a szakaszon még fel kellett vennünk talán kétszáz méter szintet is. Először csak egy lankás kaptatót kaptunk, ez még nem volt vészes. Itt Bander elkezdte elővenni menet közben az Olimposz térképet, igen vicces látvány volt, ahogy az vitorlaként bomlott ki, Bandert végül megállásra kényszerítve. Később aztán nem volt ilyen vidám a menet, egyrészt valami nagyon büdös telep mellett haladtunk el, másrészt igen meredek rész jött. Persze azért gond nélkül megtekertük, és odafent ahol már sík volt a terep, még a nap is kisütött kicsit. Egyenesen az Enipea völgyének bejárata felé hajtottunk, gyönyörű látvány volt, a nap már lemenőben, arany fényében, mi pedig hajtunk, hajtunk fölfelé, előttünk az Olimposz! Jobbra kecskék legelnek egy réten, majd feltűnik a tábla: Litochoro egyenesen, Olimposz jobbra! Holnap itt fogunk elindulni fölfelé.
Érkezés Litochoroba
Szólj hozzá!
Címkék: kerékpár nemzeti park olimposz litochoro
A bejegyzés trackback címe:
https://kerekparral-athenig.blog.hu/api/trackback/id/tr69705982
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.