Kerékpárral Athénig

Először egy sétálóutcán hajtunk végig, de itt nem találunk semmit. Végül megkérdezünk egy embert, a supermarket kifejezést itt is értik. Egy robogóbolt mellett gurulunk el, Bander azt javasolja, vegyünk inkább kaja helyett egy robogót nekem, hogy gyorsabban haladjunk! :) Vicces gyerek ez a Bander… Könnyű tréfálnia a 28-as kerekekkel. Persze az ötleten mind a ketten jót nevettünk, és persze nincs az a pénz, amiért egy ilyen hülyeségre felülnék, főleg nem egy ilyen kerékpártúra viszonylatában.
Megtaláljuk a boltunkat, egy másik sétálóutca oldalában van, engem ér a megtisztelő feladat, hogy elköltsem az utolsó dénárjainkat. Veszek kenyeret, felvágottat, nutellát, valami budipapirféleséget, izomtibor pudingot, és egy zsáknyi csokit, de még így is marad a végén pénzünk egy-egy jégkrémre. Amíg bevásároltam Banderral szóba elegyedett egy idős bácsika a szemközti kávézóból. Egész jól beszélt az öreg angolul, kikérdezett minket, merről-hová megyünk, tök jól esett neki megmutogatni a kis színes, A4-es laminált térképen az útvonalat. Ezt a kis lapot direkt erre a célra nyomtattuk. Persze itt most nem kellett volna, a bácsi értette, hogy Greece, és hogy Olimposz, és Athina, de mégis jó volt megmutatni, magunk is láttuk, hol járunk már az túránkon. Részletesen elmagyarázta, hogyan jutunk ki Görögország felé Bitolából, majd szívélyesen elköszöntünk egymástól.
Amúgy érdekes hely volt ez itt a bolt előtt, valahogy megmaradt bennem, és kedves maradt. A kerékpártároló félbevágott felnikből készült, és szemben a kávézó mellett volt egy Knight Rider autómata, vagy nem is tudom, minek kell nevezni ezeket a kis villogó, ugráló színes miniautókat, amibe a kiskölkök beleülhetnek egy krajcárért, és akkor, hú de jó lesz Nekik! Na, ez a szuperautó 1 percenként rákezdett a nagysikerű idejétmúlt filmsorozat nótájára, és ettől néhány perc elteltével eléggé be lehetett golyózni, félő volt, hogy ezt fogjuk dúdolni az egész hátralévő úton, ezért inkább gyorsan odébbálltunk.