A park kerítéssel körbevett, ezért először egy kaput kell találnunk. Szerencsére ehhez nem kell messze mennünk, egy buszmegállón, és néhány utcai áruson átverekedjük magunkat, és máris ott vagyunk a 
nagy vaskapu előtt. Bent nagyon kellemes, rögtön ahogy belépünk, egy hatalmas pálmafasor fogad minket. Bevetjük magunkat a parkba, egyenesen a közepe felé indulunk.
Egy kisebb állatkert mellett ütünk tábort, a madaraktól nem messze, egy félreeső pados részen, egy kúttól nem messze. Hát itt vagyunk, megérkeztünk! Most már tényleg meg, innen nincs nagyon tovább! Letesszük magunkat a padra, szembe a bringákkal. Hát ennyi, vége Az Útnak, itt vagyunk a végén, Athénban, a National Gardenben, egy padon.
Enni és innivalót veszünk elő, Bander előtúr egy halkonzervet, én csak sima nutellás kifliket tolok. A hal nem túl guszta, Bander próbálja rám is tukmálni, de tényleg nem néz ki valami jól, meghagyom neki az egészet, végül legyűri egymaga. Azt mondja, nincs túl jól, és pihenni akar. Én viszont teljesen fel vagyok pörögve, 
hogy végre megérkeztünk, és itt vagyunk Athénba. Úgy döntünk, hogy szétválunk, Bander itt marad sziesztázni, olvas és pihen
a bringák mellett, én pedig járok egy kört a lábaimon a közeli részeken. Yiannissal csak este 22:40-kor találkozunk, addig még rengeteg időnk van.
Egy szándékosan tett hatalmas kerülővel elindulok kifelé a parkból a Szintagma tér felé. Csodaszép a National Garden, tele van jobbnál jobb fotótémákkal, és az egész park ragyog. Itt egy tó hidacskával, amott egy gyönyörű lugas sor, pálmafák, és cédrusfenyők mindenütt. Nekem nagyon bejön a park. Gondoltam, hogy kellemes lesz itt megpihenni amint megérkeztünk, de azt nem hittem, hogy ilyen szép és rendezett.
